Hírek

Szoboravatás Gyergyószentmiklóson

Október 5-én avatták fel Gyergyószentmiklóson, az örmény templom udvarán Czetz János volt honvéd tábornok kültéri mellszobrát, a magyarországi Blaskó János szobrászművész alkotását.

Az esemény körülményeiről Puskás Attilával, az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége elnökével beszélgettünk. Egyebek mellett arról, hogy honnan jött az ötlet, hogy éppen Czetz Jánosnak állítsanak emléket, és miért éppen Gyergyószentmiklóson. 

Argentínában hősként tisztelik

Puskás Attila elmondta, azért gondoltak Czetz Jánosra, mert halálának 115. évfordulójára emlékeznek ebben az évben, és úgy érezték, hogy a két másik örmény származású vértanú, Kiss Ernő és Lázár Vilmos mellett Czetz János emléke nem annyira eleven Erdélyben. 

– Talán azért éreztem én is magaménak az ügyet, mert 2003-ban Rómában kérdezte meg tőlem Vartan Boghossian, Buenos Aires érseke, az örmény kollégium rektora, ahol én diák voltam, hogy hallottam-e Juan Fernando Czetzről. Számomra ez egy kicsit idegen volt, nem tudtam hirtelen hová tenni, de aztán észbe kaptam, hogy ez Czetz János, és megkérdeztem tőle, honnan ismeri? Erre az érsek úr azt mondta, Czetz János nemzeti hős Argentínában. Nem lehet tábornokként elismerni, mert az argentin törvények szerint tábornokként csak olyan személyt ismerhetnek el, aki Argentínában született. De elismert ember, aki térképészként dolgozott, katonai akadémiát alapított, vasutat épített, nagyon sokat tett, és jól ismerik Argentínában. És azt is mondta, hogy ha maga ismeri Czetz Jánost, akkor maga egy jó erdélyi ember. 

Mindezen én meglepődtem, mert Erdélyben mi alig ismerjük Czetz János munkásságát, annyit tudunk róla, hogy fiatal honvéd tábornok volt, és aki ismeri az erdélyi ’48-as történéseket, tudja, hogy Gidófalván született, és Bem mellett szolgált.

Tehát úgy éreztük, hogy Czetz János méltatlanul háttérbe szorult, főleg az örmény közösségekben. Az örmény közösség nevében állítottuk ezt a szobrot, és azért éppen Gyergyószentmiklóson, mert jelenleg ez a legnagyobb élő egyházi örmény közösség. Máshol is élnek örmény származásúak Erdélyben, lehet, hogy többen is, mint Gyergyószentmiklóson, de itt összpontosul a magyarul beszélő erdélyi örmény közösség lelki élete, itt van egy templomuk, és sok turista látogatja a várost. 

Az elnök ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének Czetz több mindent jelent. Az egész erdélyi magyar örménységet képviseli; Erzsébetvárosi családról van szó, amely Gidófalvára telepedett, kötődik Szamosújvárhoz is, és még Marosvásárhelyhez is, mert itt őrzik Czetz Jánosnak a sétabotját, amelyet eltávozása előtt itt hagyott Erdélyben, és talán csupán Marosvásárhelyen él még a Czetz család néhány leszármazottja. 

Áder János: Czetz többet érdemel egy emlékplakettnél

Puskás Attila elmondta azt is, hogy 2004-ben kaptak az erdélyi magyar örmények egy gipsz emléktáblát Budapestről, a kápolna egyik oldalfalán helyezték el Lázár Vilmos, Kiss Ernő emlékplakettje mellé, és 2014-ig minden évben megkoszorúzták. 

– 2014 márciusában Áder János köztársasági elnök Gyergyószentmiklóson járt, és az akkori polgármestert, Mezei Jánost és engem mint a közösség ismerőjét kértek fel arra, hogy Áder Jánost végigvezessük a városon, bemutassuk az örmény templomot és az örmény közösséget. Az elnök bejött a templomkertbe, megnézte a Czetz-emlékplakettet, és azt mondta, Czetz János ennél többet érdemelne. Ezelőtt öt évvel történt ez, innen indult az ötlet, hogy valami nagyobbat alkossunk Czetz Jánosnak, és végül a magyar állam, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával pályázati úton nyert összegből sikerült felállítani ezt a szobrot.

A szoboravatás október 5-én történt, Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a jelenlétében. Ő is jól ismeri Czetz János életművét, a magyarság összetartozása egyik szimbólumának tartja, mint aki Erdélyből, a legkeletibb végekről származik, bejárta Magyarországot, volt az európai magyar diaszpórában, és eljutott a legtávolibb diaszpórába, Argentínába. 

A gyergyószentmiklósi eseményen Kálmán Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnökhelyettese – aki az egyik szakdolgozatát éppen az 1848-as magyar emigrációról írta – ismertette Czetz János élettörténetét. 

– Az ünnepség – folytatta Puskás Attila – nem kifejezetten egyházi jellegű volt, de az örmény templomkertben lett felállítva a szobor, és mi, akik a világ első keresztény népének a leszármazottjai vagyunk, fontosnak tartottuk, hogy ez a szobor legyen megáldva. Egy egyházi beszéd is elhangzott Darvas Kozma József pápai káplán részéről, a szobrot Gál Hunor gyergyószentmiklósi plébános áldotta meg. Szerettük volna, ha Jakubinyi György érsek úr is jelen lett volna, de ő nyugdíjba vonult.

– Ki fogja a munkáját továbbvinni, hiszen az érsek úr egyszemélyben volt érsek és örmény kormányzó.

– Az örmény kormányzót a Vatikán nevezi ki. Az erdélyi örmény katolikusok a keleti kongregációhoz tartoznak, a keleti egyházakért felelős dikasztériumhoz fut be minden egyházi jellegű örmény történés, itt van az archívum. Ez fog majd dönteni abban, hogy kit neveznek ki kormányzónak. A kormányzó a püspökkel joghatóságilag egyenjogú, de egyházilag nem, mert a kormányzónak nincs szentelési joga, csak a püspöknek. Ha tehát a jövőbeli kormányzó nem lesz Erdélybe kinevezett püspök vagy érsek, nem fog tudni örmény katolikus papot szentelni. A kormányzó vezeti az örmény egyházat Erdélyben, szentelési joghatósága nincs.

***

Czetz János 1822. június 8-án született Gidófalván, jómódú örmény családban. Apja őrnagyként a székely határőr huszárezredben szolgált, anyja székely családból származott. Tanulmányait a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben, illetve a bécsújhelyi katonai akadémián végezte, 1842-ben évfolyamelsőként hadnaggyá avatták. Néhány év csapatszolgálat után 1846-ban vezérkari vizsgát tett és a bécsi Cs. Kir. Földrajzi Intézet katonai térképészeti osztályához nyert beosztást. Innen vitte magával Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere 1848 májusában Pestre, hogy megkezdjék a magyar hadügyminisztérium megszervezését. Az augusztusra felálló minisztériumban főhadnagy-segédtisztként szolgált.

1849. február közepén ezredessé léptették elő, s megkapta a katonai érdemjel 3., majd 2. osztályát, Bem tábornok Temesközbe történő távozását követően tábornokká és az erdélyi sereg ideiglenes parancs- nokává nevezték ki. 

A világosi katasztrófa után, 1849 végén álnéven Hamburgba menekült. Innen Párizsba ment, ahol az 1851-es decemberi államcsíny után műszaki pályára lépett, és a svájci mont-cenisi vasúti pálya építésénél dolgozott. Utazásai alkalmával megismerkedett Sevillában argentin származású feleségével, Juan Manule O. de Rosas tábornok, volt diktátor unokahúgával, akit 1859-ben feleségül vett. 

Ugyanekkor Cavour segítségével az első magyar légió szervezéséhez látott Olaszországban. 1861-ben Buenos Airesbe vitorlázott át, és Argentínában telepedett le. 1869-ben Sarmiento elnök rábízta a köztársaság déli határainak védelmét, majd a katonai akadémia (Colegio Militar) szervezésével bízták meg, melynek igazgatójává nevezték ki. A tisztségét 25 évig viselte. Közben tíz évig az Ente Rios tartomány vízügyi rendezését is irányította. Ő alapította a Buenos Aires-i katonai földrajzi intézetet. Czetz János 1904. szeptember 6-án halt meg Buenos Airesben.