Csíkszentmiklós–Borzsova egyházközségben szolgált kántorként idén nyárig Bíró Zsolt, aki ezentúl Gyergyószentmiklóson az örmény templomban dolgozik.
Megkeresésünkre azt mondta, nem okozott gondot neki a váltás. „Valahogy ezzel úgy vagyunk, mint a papok. Ha költözni kell, költözünk. És ha egyszer két lakással arrébb kerülök, hát onnan fogok bejárni a templomba. Mert nekünk ez a dolgunk.”
Az új örmény kántor elmondta azt is, mi a legfőbb tanács, amit édesapjától kapott ehhez a munkához: legfontosabb a kántorizálásban a viselkedés, a magatartás. Az példamutató kell legyen. A zene terén pedig ugyanaz van, mint a sportolóknál: ha nem fejleszted magad, akkor visszaesel. Nem lehet megállni.”
A pappal való viszony is példamutató kell hogy legyen – véli Bíró Zsolt. „Ha a pap és kántor között nincs egyetértés, egyiknek el kell menni. A közösség megérzi a nézeteltéréseket. Ez olyan, mint a családban: a civakodó szülők mit várhatnak a gyerekeiktől? Meg kell egyezni a legkisebb részletekben is ahhoz, hogy a széthúzást elkerüljük, mert mindkettőnkre szükség van.”
Balázs Katalin, www.szekelyhon.ro, 2015. nov. 19
