Az örmények 1688-ban telepednek le Gyergyószentmiklóson. 
Ferenczy György római katolikus fõesperes-plébános egy régi kápolnánál idegeneknek temetõt létesít. A kápolna 1450 körül, gótikus stílusban épült (Pásztortűz, 1937, 342). Ezt a kápolnát átengedik az örményeknek, akik ehhez hozzáépítik a mai templomot. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú lőrésekkel ellátott kőfal veszi körül. Egyes vélemények szerint egyidõs a kápolnával a gótikus korból (Pásztortűz 1937, 343), mások szerint az 1730-as évi építkezés korából való (Az Oltár II., 354).
A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.